Keresés

A mai napon névnapját ünnepli

Sobota, 21. september 2019

Dnes má meniny Matúš
Zajtra má meniny Móric

Közvéleménykutatás

Mennyire nyerte el az Ön tetszését a honlapunk?
 

Statisztikák

Látogatók: 4856916

Prihlásenie






Elfelejtett jelszó?
gonyubannersk.jpg

Aktualitások arrow Múlt és jelen arrow Kulturális emlékek
Kulturális emlékek Nyomtatás

A község lakossága római katolikus vallású. Ennek bizonyítéka a 13.  században, alighanem 1232 táján későromán stílusban épült Nagy boldogasszony római katolikus templom. A török háborúk és a rendi felkelések idején a templom lepusztult, és csak 1712 táján újította fel Gyulay Ferenc gróf, majd 1936-ban barokk állapota szerint ismét felújították. A templomhajót a kanonoki vizitációk feljegyzései szerint eredetileg gerendamennyezet fedte. A templomot Szent Lőrinc tiszteletére szentelték fel, és csak a barokk felújítás után ajánlották mai védőszentjének.  A templomnak tornya is volt, amelyet az 1712-es javításkor eltávolítottak. Az épület a II. világháború harci cselekményeiben megrongálódott, és csak századunk 70-es éveiben javították meg. Egyhajós, torony nélküli épület, a kimetszett oromban végződő déli homlokzatot barokk stílusban átépítették, a főbejárati kapunak kő portáléja van. A sima homlokzatokat félköríves befejezésű ablakok tagolják. A hajó nyugati homlokzatához kisebb sekrestyét építettek.  A félkör alakú szentélyt szűk rézsűs csúcsíves résablakok tagolják. Az szentélyt koncha fedi.  A diadalív 1936-ból való.  A pilaszteres fa főoltár csigadíszes alépítménnyel a 18. század elejéről származik. Szűz Mária központi olajfestménye mellett kétoldalt Szent József, Szerafii Szent Ferenc, Szent Antal és Nepomuki Szent János plasztikája látható.  Az oltárt 1700 után az esztregomi szerzetesek ajándékozták a templomnak.  A Szent István király mellékoltár a 19. századból származik, a Jézus legszentebb szíve mellékoltár pedig a 20. század elején készült. A templomhajóban Krisztus keresztelését ábrázoló függőkép van. A templomot díszíti Szent József, Szent Teréz és Szent Antal szobra is.  A hajó falára erősítve találjuk a körmeneti keresztet korpusszal.  A Lourdes-i barlang Szűz Mária szobrával 1992-ben készült.  A két vörös márvány szenteltvíztartó a 19. század elejéről származik. Az egyiken a Csapszký András és Fenekes Erzsébet felirat olvasható, a másikon:  Makhala János és Ölveczky Fáni.  A három árkáddal alátámasztott kóruson lévő harmóniumot a bécsi Hof-Harmonium M.  Hörügel Fabrik (Wien) cég készítette. A templom legértékesebb emléke két vörös márvány sírkőtábla. Az egyiken az alábbi feirat áll:  Hic est Sepultura nobilium de Lábathlan Anno Domini (sic!) Milessimo quadringentesimo (Itt van a nemes Lábatlan család nyughelye az Úr 1400.  esztendejében.) A sírkőtáblát eredetileg a templom padlózatába építették bele, akárcsak a másik, befejezetlen, felirat és befejezetlen címer nélküli táblát.  Az 1753-as földrengéskor ezek a sírkőtáblák megrepedtek, ezért később a templomhajó falába építették be őket. A templomban helyezték el Kondé Benedek József 1831-ben rózsaszín márványból készült empír sír obeliszkjét, amely eredetileg az öreg temetőben állt a templom mellett.  Ismeretlen kőfaragó említésre méltó alkotása.  A templomhajó külső falán kis tábla van, rajta a felirat:  Vízrajzi Magasságjegy 1898.A templom körüli terep arra utal, hogy itt volt a középkori földesúr menhelye. A templom mellett állhatott a Karvaiak középkori váracsa vagy kúriája. Ez a középkori építészet Csehországban gazdagon dokumentált.Karva jellegzetes földbirtokosi település, ezt bizonyítja több kastély és kúria, amelyek fennmaradtak vagy egykor itt álltak.  A legrégebbi kúriát Karva legmagasabb pontján (a templom közelében) 1695-ben építtette Nedeczky Sándor. Az épületkomplexumhoz tartozott a híres ménes.  A birtokok elvesztése után a kúriát Nedeczky a feleségére, Huszár Ilonára íratta.  A nagy valószínűséggel földszintes épületekből álló komplexumot a császári csapatok rombolták le 1707-ben.  1707-ben ebben a kúriában tartózkodott egy rövid ideig II. Rákóczi Ferenc és Bottyán János tábornok (Vak Bottyán). A falu nyugati részén a dunai töltés mellett található az a kastély, amelyet a 18. század 2. felében alighanem a Missics család építtetett. A 19. század első felében a vagyon a Kollerek kezére került, tőlük Fridmann birtokos vásárolta meg.  Tőle 1890-ben Szarvassy Sándor vásárolta meg a birtokot és a kastélyt, majd 1894-ben felújíttatta és romantikus stílusban átépíttette. A kastély mellett kiterjedt park volt. Halála után 1942-ig fia, Szarvassy Imre birtokolta a kastélyt. 1959 óta a felújított és kibővített épületben működik a mezőgazdasági szakmunkásképző tanintézet.  Eredetileg L alakú földszintes épület volt. A főszárny keleti oldalán bábos balusztráddal végződő emeletes víztorony volt. Hasonló megoldású volt az udvari bejárati kapu és a nyugati bejárati homlokzat is. A kilenctengelyű főhomlokzatot téglalap alakú ablakok tagolták kezdőköves ablakkeretben szemöldökpárkánnyal. A háromtengelyű középső rizalitnak félköríves lezárású ablakai voltak, és egyenes oromban végződött. Az épület sarkait hasábrusztika hangsúlyozta. Az utolsó átépítéskor és emeletráépítéskor, illetve a későbbi hozzáépítésekkel az épület teljesen elvesztette eredeti alakját.  Az eredeti park megmaradt részében most is látható a parasztasszony szobra, Szarvassy sógornőjének alkotása, az egykori szökőkút kőszegélye, amelyen a négy évszak domborműve van, és az egykori pergola szerkezetének egy része.  A kastély mellett található a jószágigazgató és a személyzet lakásainak helyt adó hasonló épület, az emeletes rizalitban Szarvassy Imre meteorológiai állomásának megfigyelő és mérőműszereit tartotta. A kastély mellett az udvarban megmaradt az eredeti ková­csoltvas kerítés egy része a kapuval. Az egykori Szarvassy-parkban 1908-ban Szarvassy sógora, dr. Kuzmik Pál szecessziós kastélyt építtetett, amelyet nyári lakként használt.  1935-ben az épületet modernizálták. 1956-tól az elkonfiskált épületet a mezőgazdasági szakmunkásképző intézet használta, majd 1961-ben a karvai egészségügyi központ kapott benne helyet. 1970 óta az épület a Pintér család tulajdona. A műteremben, amely a kastélykert hátsó felében állt, századunk 30-as éveiben Kuzmik Lívia férje, a holland származású festőművész, Hubert Sweerts-Sparock alkotott. A kastély téglalap alaprajzú emeletes épület. A sima homlokzatokat háromrészes ablakok tagolják könyöklőpárkánnyal. A nyugati homlokzaton sokszögletű rizalit van, a hajlatokban falsávokkal, amelyeken terasz van. A délkeleti sarkon loggia, a földszinti homlokzat közepén zárt erkély van nagy ablakkal. A kastély eredeti berendezése részben megmaradt.    A templom közelében kissé keletebbre a Duna töltése mellett áll egy jelentéktelen épület, melynek történelme említésre méltó. A Nedeczky kúria lerombolása után ezen a helyen Gyulay Ferenc gróf 1710 után herceghez méltó (Helischer szerint) emeletes barokk kastélyt építtetett. Később a kastélyt fia, II. Gyulay Ferenc örökölte. A 18. század végén a lebontott kastély helyén Kondé Benedek József földszintes klasszicista kúriát építtetett. Az itteni birtokot Ujlaky Franciskával kötött házassága révén szerezte. A feleség édesanyja Nedeczky Ilona volt, aki Ujlaky Ferenchez ment feleségül. Helischer szerint az épület minden szempontból kényelmes lakást biztosít tulajdonosának. A kúria területét kerítés határolta. Az épület mellett kisebb díszpark volt, amelyet Kondé folyamatosan új egzotikus, különleges növényekkel gyarapított.  1831-ben bekövetkezett halála után a kúria a Nedeczky család tulajdonába került, ők pedig Palkovics Károlynak ajándékozták. Az épületet Karva 1782-ből származó katonai térképén is feltüntették. 1893-ban a kúria a birtokkal együtt a Bakay család tulajdona lett, 1904-ben eladták Kosztics Labudnak, aki császárellenes összeesküvés részese volt, s ezért Jugoszláviából Magyarországra szökött. Az új tulajdonos oldalszárnnyal bővítette az épületet, amely így U alakú  alaprajzú lett. 1935-ben a birtokot és a kúriát a Kuzmiczról származó Michal Hroššo vásárolta meg. 1949-ben a birtokot és a kúriát is elkobozták, és a helyi állami birtok kapta meg. 1990-ben a Hroššo család a kárpótlási eljárások keretében visszakapta vagyonát, de az állami birtok új irodaházának felépülése óta a kúria épülete üresen áll. Egyszerű U alakú földszintes épület különösebb építészeti részletek nélkül, de összhatása klasszicista eredetre utal.A szomszédságában találjuk a falu legnagyobb kiterjedésű kastélyát, amelyet a 19. század utolsó negyedében építtetett Braun Sándor és felesége, Hazai Józsa. 1899-ben Kobek István megvásárolta tőlük a kastélyt, majd 1905-ben dr. Fodor Kálmán és felesége, Berchtold Jozefína grófnő szerezte meg, 1910 után pedig dr. Weszely Tibor és felesége, Baich Jeanne bárónő lakott benne. 1917-ben a birtokot és a kastélyt Láng Gusztáv budapesti gyáros vette meg, és az épületet szecessziós stílusban átépíttette és egységesíttette. Láng az épületet nyári rezidenciaként használta. 1945-ben ezt is konfiskálták, és 1953-tól a mezőgazdasági szakmunkásképző internátusa működik benne. Az eredeti kastély két L alakú földszintes épületből állt, főhomlokzatukat az udvar felől fapilléres folyosó kötötte össze. A kastélyt az átépítéssel Láng Gusztáv egységesítette, amikor is az eredeti emeletes víztorony egyúttal bejárati épület lett. Az emeletet csak századunk 50-es éveiben építették rá, és megőrizték az épület eredeti építészeti jellegét. Az épület sima homlokzatait téglalap alakú ablakkeretekben ablakok tagolják három kezdőkővel, a sarkakat hasáb rusztika díszíti. A park felőli homlokzaton lapos rizalit van, az udvari középső internátusa háromszögletű orommal végződik. A kerti homlokzat egy része az egykori terasszal egyenes attikával végződik, amelyet fogazat díszít. A kastély udvarán stílusos műszaki épület és a kút kőszegélye található a 19. század végéről. A község keleti végén a Duna kanyarulatánál volt az az igencsak felaprózott birtok, amelyen a kúria már a 18. század utolsó negyedében állt, alighanem a Cserey család építtette. A 19. század második felében a kúriát Pruckberger József birtokolta, 1894-ben Mosóczi Institoris Gyula tulajdonába került. 1915-ben a birtokot és a kúriát Kotányi János budapesti vállalkozó és felesége, Sommer Zsófia vásárolta meg. A népes család az épületet nyári lakként használta. 1941-től Kotányi veje, dr. Steiermann Adolf lakott itt, de 1944-ben katonatiszti szállást rendeztek be az épületben. Az 1944. december 24-ei kikötői gránátrobbanás megrongálta az épület tetejét és ablakait, és később a  lakosság lebontotta és széthordta az épületet. Földszintes téglalap alakú épület volt, melynek sima homlokzatait csak téglalap alakú ablakok tagolták. A déli, alighanem tizenegytengelyű homlokzat elé a teljes homlokzat hosszában teraszt építettek, amelyet magas betonfal védett. Az épületet gazdagon, minden kényelemmel rendezték be. A kúria kertjében sok különleges és értékes növény pompázott. A mai Mária-majort 1880 táján vásárolta meg dr. Szőke Gyula budapesti professzor, és kisebb kúriát építtetett nyári lak gyanánt. A község és környéke sok jeles személyiség kedvenc nyári tartózkodási helye volt, és nyári lakhelyeiket más híres személyiségek is megtisztelték jelenlétükkel. Mindez nyilván a természet varázsának és vonzerejének köszönhető. 1929-ben Bottka Pál és felesége, Esküdt Ilona vette meg Szőkééktől a birtokot és a kúriát, és teraszok hozzáépítésével a mai formájára építették át. A család a Verebély melletti Mártonfalváról származik 1952-ben azonban elkobozták a vagyonukat, és csak egy szobát használhattak. 1990-ben a család visszakapta vagyonát, és a rossz állapotban lévő épületet, amellyel az állami birtok egyáltalán nem törődött, romantikus stílusban szeretné felújítani. Téglalap alakú földszintes épület magas kontyolt tetővel. Az épülethez 1929-ben a keskenyebb homlokzatok mentén balusztrádos teraszokat építettek. Az egyik hozzáépített rész emeletes, a másik ma már fedett. Az épület egyszerű homlokzatait téglalap alakú ablakok tagolják, a kúria régi része körül szemöldök párkány fut körbe és hangsúlyozott lábazata van. A bejárati kapuk portáléja rózsaszín márványból készült. Karva és környéke II. Rákóczi Ferenc felkelése idején a kurucok erős bázisa volt. Ezért Bercsényi Miklós tábornok 1705-ben feltöltette a háromszög alakú sáncot, őrizte a jelentős dunai átkelőhelyet, és megakadályozta a császári hajók szabad közlekedését a Dunán. 1706-ban Quido Stahrenberg császári tábornok bevette és lerombolta a sáncot, de (Vak) Bottyán János kuruc tábornok megjavíttatta az átkelőhely őrzésére szolgáló sáncot, és három mozsárágyúval felszerelt katonai egységet helyeztek el benne. 200 hajdú megtámadta Esztergom városát, megöltek 30 rácot, és visszatértek Karvára. Bercsényi tábornok arra gyanakodott, hogy ez a sánc védi Bottyán János környékbeli birtokait, ezért Rákóczi 1708 júliusában elrendelte, hogy a sáncot tegyék egyenlővé a földdel, és később már nem építették újjá. Ez a sánc a nyergesújfalui Sánchegy erődítmény védelmi komplexumának része volt. Hasonló sáncok voltak Csenkepuszta mellett, Muzsla és Búcs község között (ennek helyén ma képoszlop áll), és két sánc Dunamocs község mellett.A községben több kisebb egyházi műemlék található. Mivel a helyi római katolikus templom torony nélkül épült, az öreg temetőben a 18. században fa haranglábat emeltek. A templom előtt álló mai haragláb 1926-ban épült. Alsó része falazott, felső részét deszkából ütötték össze, gúla alakú bádogteteje kereszttel végződik. A haranglábban ma két bronzharang függ. Az egyik a karvai hivők ajándéka, és a Fischer testvérek cége öntötte Nagyszombatban 1920-ban. A másikat 1928-ban, Ambrík Imre pap tevékenysége idején Welner Lőrinc harangöntő készítette, a legnagyobb adománnyal Szota János járult hozzá. Ezek a harangok pótolták a korábbiakat, amelyeket az I. világháború idején katonai célokra (ágyúöntésre) elkoboztak.A dunai töltésnél a Kuzmik család kastélyával szemben áll Nepomuki Szent János kőszobra, amely 1843-ban készült, és 1902-ben felújították. A szobor márvány talapzaton áll. A település nyugati végén Dunamocs irányában képoszlop áll, amelyet a helyiek Láng-kápolnaként ismernek. Századunk 20-as éveiben emelték. A berácsozott fülkében Szűz Mária képe látható. A római katolikus templom mellett fekszik az öreg temető központi, korpusz nélküli fakeresztje. 1931-ben készült. Ez a kereszt pótolta a korábbi, már régen elpusztult központi kereszteket. A templom bejáratánál a falon függött a 20. század elejéről származó fa körmeneti kereszt, amely a II. világháború idején elpusztult. Az új temető központi kőkeresztjét öntvény korpusszal 1934-ben állíttatta a Bottka család. A kereszt Komáromi Viktor komáromi kőfaragó munkája. A kereszt talapzatának oldalára az I. világháború 38 áldozatának nevét vésték. A kereszt mögött találjuk a II. világháború áldozatainak emlékművét, amely 1992-ben készült. A fekete márvány obeliszken a 24 áldozat és a Kotányi család neve olvasható. A Duna-soron betonoszlopra helyezett Mária-házikó áll századunk 30-as éveiből. Eredetilep fa oszlopon állt, és Szűz Máriát a gyermekkel ábrázoló kép volt benne elhelyezve. Emlékművet 1999-ben fel újították. A légkondicionált hűtőházhoz vezető mellett betonoszlopon lévő Mária-házikó van a 20. század 40-es éveiből. Az építményt eredetileg egy fára akasztották, és Szűz Máriát a gyermekkel ábrázoló kép volt benne. Ugyenezen út mellett a Jézuska-parton századunk elején készült út menti fakereszt áll öntvény korpusszal. A Bottka majorban (egykori Mária-major) álló képoszlopot 1916-ban a lábatlani cementgyár cementkeménységi mintáiból emelték. Az építmény kiszélesített fülkéjében Szűz Mária képe látható. Ugyanabból az anyagból készültek a külső virágtartók is. A Simonics féle telken állt egy fakereszt festett bádog korpusszal (helyi megnevezéssel Gulyáskrisztus), amely a 70-es években megsemmisült. A legelő irányába a falu végén állt Szent Vendel szobra, amely 1950 után elpusztult.

 

© 2019 Kravany nad Dunajom
vyrobil: CassoviaBooks & CBS spol, s.r.o.